Mi a hosszú távú, tartós munka és a sok időre vállalt garancia miatt csak a legjobb minőségű bitumenes lemezzel dolgozunk, hogy a megrendelőnek minél kevesebb bosszúsággal járjon a tető az évek múltán.
Erre azért van szükség hogy az alatta lévő beszorult víz és pára szabadon távozhasson fölfelé (az újonnan beépített páraszellőzökön) és ne a lakás felé okozzon nedvesedéseket.
Nagyon fontos tovább az első réteg anyagának a kiválasztása is, mivel az a réteg adja az alapot a rendes vízszigetelésnek a záró réteghez. Ne felejtsük el a páraszellőzéshez a megfelelő pontokat kiépíteni a födémhez
A pvc és gumi szigeteléssel szemben a bitumenes szigeteléshez a fejlett technológiának köszönhetően 300szoros rugalmassággal és nyúlással rendelkeznek. Így az élettartama minimum 3szorosa a bitumenes szigetelésnek.
Megrendelt munka esetén a megbeszéltek szerint ki – és felszállítjuk az anyagot a tetőre és nekilátunk a munkához. Gondos és alapos figyelemmel megtisztítjuk a tetőt és nekiállunk a laza és sérült felületek lebontásához. Ha van tetőösszefolyó, akkor annak a cseréjével kezdjük a szigetelés.
Utána a szigetelőanyag lerakása előtt közvetlenül perforáljuk a régi szigetelés. Ezután megcsináljuk a felhajtásokat és a sarkok gondos kidolgozását (ha van).
A végén beépítjük az új páraszellőzőket és összegyűjtjük illetve elszállítjuk az összes keletkezet szemetet, melyet az adott veszélyes hulladékot befogadó szeméttelepekre szállítunk. A munka átadása előtt kitakarítjuk a lépcsőházat is, ha azt igénybe kellett vennünk.
Ez egy jó bejáratott dolog, csak ha nem megfelelő az anyagválasztás (sok kivitelező itt akar pénzt fogni), akkor nagyobb kárt csinálunk, mert 1-2 év alatt a rugalmatlan anyagot szétfeszíti a lemez és a panelházak nagy mozgása.
Szóval itt mi a SBS-sel modifikált anyagokat használunk, aminek 40%-os nyúlása van és kiválóan rugalmas ezért a panelházakon remekül állja a próbát. Sokan a panelházakon keletkezet sok páráról is elfeledtkeznek és nem vezetik ki megfelelőlen, ami szintén sok problémát tud okozni mint pl. páravisszacsapodás a lakásba és penészedés.
A szakképzetlen munkaerő és a nem megfelelő technika alkalmazása a szigetelőanyag lerakásához (sok vendégmunkás csinálja, mert jó pénz van benne). Nem figyelnek oda a páratechnikára és a vízelvezetésre.
Időközönként (főleg az alacsonyabb lapostetőknél) fel kell menni és a faleveleket is össze kell söpörni, hogy a lefolyórendszert ne hogy eldugaszolja.
Oda kell figyelni pl. a felépítményekre is (kémények, szellőzök), mert ha azokon is repedés keletkezik, akkor ott is be tud folyni a víz a szigetelésünk alá és beázás keletkezhet. Ez pl. egy jellemző hiba és sajnos ennek az utómunkálatai nem tartozik bele a garanciába és elkerelhetünk vele sok bosszúságot és kellemetlenségeket.
Közösképviseletek Részére
Nem gondolnák de ez is egy lényeges szempont, mert sokan otthagyják a tetőn, mert veszélyes hulladék keletkezik és azt ha otthagyják és a ház szállítatja el a későbbiekben az rengeteg plusz költséget jelent a veszélyes hulladék miatt.
Zöldtetőknél 2 fajtát különböztetünk meg, az extenzív zöldtetőt, mely inkább a látványt színesíti és szebbíti meg, de nagyon használatra nem alkalmas.
A másik fajta az intenzív zöldtető, mely a szépség és a látvány mellett hasznos terület melyen csak a képzelet és a födém terhelhetősége szabhat határt, hogy mire használjuk.
Míg az intenzív tetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt. Extenzív tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, így elsősorban a növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas.
A rétegvastagság általában 10-15 cm, a hasznos terhelés 1.6-2.4 kN/m2 között helyezkedik el, amiből látható, hogy alacsony nedvességtartalmú, száraz, szélsőséges helyen kell a növényeknek fejlődni. A körülmények javításának egyrészt a hasznos terhelés megengedhető legmagasabb értéke, és az alacsony ápolási ráfordítás szab határt.
Éppen ezért egy jól működő extenzív kertben olyan növényeket kell alkalmaznunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük.
Külön ápolást, gondozást igazából csak az ültetés évében igényelnek, ilyenkor a begyökeresedésig öntözni, illetve a teljes talajfelszín borításáig gyomlálni kell. A következő évtől csak rendkívüli szárazság esetén célszerű locsolni, illetve pótolni az elszáradt foltokban a növényeket. Ez a típusú zöldtető egy ökológiai védőréteget képez.
Ebben a formában a tetőn a természetes kerttel azonosan, majdnem minden dísznövény alkalmazható, így szinte korlátozás nélkül telepíthetünk évelőket, fűféléket, sőt még kisebb fásszárúak is fejlődhetnek. Intenzív zöldtetők jellegzetes elemei a pihenőkertek, nagyméretű virágedények, kertitavak, gyerekjátszók, gyepfelületek, fásszárúak, illetve kisebb fák, de megoldható zöldséges kertek kialakítása is.
Intenzív kerteket csak 10° lejtés alatt készíthetünk, mert az elöbb említett rétegvastagságnál fokozottan fennáll az erózió veszélye. Az intenzív tetőkertek a legértékesebb zöldtető formák. Legalább olyan sokoldalúak mint egy használati kert, így rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költsége a legmagasabb.
Az intenzív tetőkert gondos ápolást, öntözést, tápanyag-utánpótlást, gyomlálást igényel. A növények kiválasztásakor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tetőn sokkal szélsőségesebb hatásoknak kell megfelelniük: nagyobb az évi és a napi hőingadozás, az UV-sugárzás, nagyobb a por- és levegőszennyeződés, a szélterhelés, tehát választásunk ellenálló fajokra és fajtákra essen.
Gyakori, hogy a két típus közötti ún. félintenzív tető készül 20-30 cm-es ültetőközeggel. Ilyenkor nem túl igényes növényekkel alakítunk ki egy összefüggő borítást. Kevesebb gondozást kíván, mint az intenzív tetőkert, de aszályos időben többszöri öntözés szükséges.